Ki ne emlékezne Milos Forman szenzációs filmjére, amikor a tűzoltóbál kellős közepén kigyullad a falu egyik háza…?
Nos, bennünk is könnyen lángra kaphat valami, ha a kezünkben tartunk, vagy akár csak a közelébe kerülünk egy pompás tűzopál darabnak. A tűzopált a nemesopálok közé soroljuk. Az opál szó, a szanszkrit upala-ból (értékes kő) származik.
Forrás: Pinterest
Tagjai kristályalak nélküliek, amorfok. Az opál tulajdonképpen szilárd kovasavgél, kémiai összetételét tekintve szilíciumdioxid több-kevesebb vízzel. Mivel nem kristályos, ezért könnyen kiszáradhat, törékennyé válhat; különös érvényes ez a tűzopálra.
A tűzopálok fény-, és hőmérséklet változásra, nedvességre rendkívül érzékenyek, könnyen megrepedeznek, fényüket, színűket és átlátszóságukat veszíthetik.
Az opál változatai főleg színben, átlátszóságban, színjátékban különböznek egymástól.
Igaz ez a tűzopálra is, melyből megkülönböztetünk sárga (citrom opál), narancssárga (mandarin opál) és vörös árnyalatú (cseresznye opál) köveket.
Forrás: Wikipédia
Ezeknek a tűzopáloknak Mexikó a hazájuk, de kis mennyiségben előfordulnak Ausztráliában, Brazíliában és az USÁ-ban is. Mexikó volt a világ első számú tűzopál forrása 100 éven keresztül (ma is itt folyik a legjelentősebb kitermelés). Az itteni opálok színe az élénk narancstól a vörösesnarancsig terjed, az áttetszőtől az egészen átlátszóig, ezért gyakran fazettára is csiszolják őket és így foglalják ékszerbe. Léteznek azonban olyan tűzopálok, melyek a nemesopálokra oly jellemző színjátékkal is bírnak, ezeket nemes tűzopálnak hívjuk. Elsődleges származási helyük: Etiópia.
Forrás: Pinterest
Szerző: Alt Andrea, Ékszerről mindent
2019. 11. 16.