A Darnley-ékszer titkos szimbólumai

A Lennox- vagy Darnley-medál (1571-8), a brit királyi gyűjtemény egyik legfontosabb korai ékszere. Állítólag Lady Margaret Douglas, Lennox grófnője (1515-78) rendelte férje, Matthew Stewart, Lennox grófja és Skócia régense számára, aki 1571-ben esett el egy csatában. Az elméletek megoszlanak arról, hogy az ékszert milyen alkalomra készítették. A szív alakú arany medált polikróm zománc jelenetek díszítik. Előlap: Hit, Remény, Győzelem és az Igazság alakjai egy kék üveg cabochonnal kirakott szárnyas szívet öveznek. Körülötte feliratos fehér zománcos szegély található, a szív fölött a Győzelem és az Igazság bas-relief alakjai egy rubinokkal és tábla csiszolású smaragddal kirakott koronát tartanak. Mind a korona, mind a szív zsanérral rögzített, kinyitva két szívet láthatunk, melyeket egy-egy nyílvessző szúr át, valamint a 16. századi skót nyelvű jelmondatot:…

Tovább

A fényűző reneszánsz gyöngyös csodái

A gyöngyök mindig önálló kasztot alkottak a drágaköveken belül. A XV. század újvilági tengereinek ajándéka még akkor is különc maradt, ha szépségben és értékben vetekedett a gyémánttal, smaragddal, vagy akár a rubinnal. Az a tény, hogy egy élőlénytől származik misztikussá, egyben hőn áhítottá tette. Az öreg kontinens arisztokrata, ill. tehetős polgári/kereskedő rétege néma ’hadjáratot’ indított a lehető legtöbb gyöngy megszerzéséért, hiszen az ekkorra már alapvető státuszszimbólummá vált. Térhódítása Kleopátra királynő nevéhez fűződik, aki lakomáján –egy szem pompás gyöngy segítségével – megnyert egy fogadást Antoniusszal szemben. Az Amerikából beáramló gyöngyök elindították a ’gyöngy-korszakot’ Európában, hamarosan olyan népszerűvé vált, hogy külön szabályozni kezdték mely társadalmi rétegek birtokolhatják és viselhetik. A képeken látható ragyogó reneszánsz násfák rövid betekintést nyújtanak abba, ahogyan a kor…

Tovább

II. Rudolf házi koronája

Az osztrák császári korona eredetileg II. Rudolf személyes koronája volt, ennél fogva két néven is ismert: II. Rudolf koronája, vagy az osztrák császár koronája. Eklatáns példája a reneszánsz/manierista ötvösművészetnek. Mivel a császári koronát Nürnbergben őrizték és csak a koronázás alkalmával hagyhatta el a várost, ezért több császár is saját koronát készíttetett. A legrégibb (képi) dokumentáció magánkoronáról, az az I. Miksa ábrázolás, mely Albrecht Dürertől származik. Valószínűsíthető, hogy ez szolgált II. Rudolf koronájának mintájául. Rudolf koronáját 1602-ben készítette Prágában Jan Vermeyen, a kor egyik aranyműves kiválósága. A korona három részből áll: alkorona (Kronreif), felső ív (Kronbügel)és mitra (Mitra). Ez utóbbi püspöksüveget mintáz. Az alsó korona már önmagában korona volt, a felső ív és a mitra csak később került rá. Ez szimbolizálja a császári hatalmat. Nyolc liliomos dísz szegélyezi…

Tovább

Szent Cecília síppal, dobbal, nádi hegedűvel…

Szent Cecília szűz és vértanú,  a tizennégy segítőszent egyike, őt tekintik a (szent) zene védőszentjének is. Élete körül sok a bizonytalanság, de a legenda szerint Rómában született a III. században, egy előkelő család sarjaként. Még ifjúkorában szüzességet fogadott, ám apja házasságra kényszerítette egy Valerianus nevű pogány férfival. Cecília a nászéjszakán rávette férjét, hogy ne érjen hozzá, mert a tisztaságát egy angyal védi. Valerianus annyira kíváncsi volt Cecília titokzatos “jegyesére”, hogy még a keresztséget is vállalta azért, hogy megláthassa. Felesége őrangyala liliomból és vörös rózsából (a szüzesség és a vértanúság jeleiből) font koszorút helyezett mindkettőjük fejére. Innentől már közösen támogatták azokat a keresztényeket, akiket vallásuk miatt üldöztek; egészen addig, amíg a római prefektus halálra ítélte őket. Cecília kivégzése során olyan bátorságot…

Tovább

A Sárkányölő legendája

Szent György  (271 k. – 303.) római kori katona és keresztény vértanú. Szentté avatását a legtöbb keresztény egyház elismeri; egyike a leghíresebb katonaszenteknek. Leginkább a sárkányt legyőző lovag képében ismert, emellett több ország és város védőszentjeként is tisztelik. Egyike a tizennégy segítőszentnek. A György-legenda azt a keresztény meggyőződést fejezi ki, hogy a hit megszünteti a démonok uralmát, és a gonoszt minden alakjában legyőzi. A legenda szerint megölt egy sárkányt, ezért szép páncélozott lovon ülő és dárdájával sárkányt ölő ifjúnak szokás ábrázolni. Előkelő kappadókiai családból származott. Diocletianus császár alatt hadiszolgálatba lépett. Kiváló kardforgató képességének és más tulajdonságainak is köszönhetően hamar magas pozícióba jutott. Ám amikor a császár a keresztényeket üldözni kezdte, lemondott hivataláról, és ellene fordult. Emiatt börtönbe vetették, és miután a legkegyetlenebb kínzásokkal sem bírták őt hitétől eltéríteni, kivégezték. A plasztikusan megformált ékszerek hasonló eljárással készültek, bőségesen alkalmaztak rajtuk különféle zománc- technikákat – közöttük az egyik legbonyolultabbat, a…

Tovább