Holbeinesque, avagy hogyan lesz a szőnyegből ékszer…

Nem, nem úgy, hogy szőnyegcsíkokat aggatnak nyak, kar, derék, stb. köré, bár lehet, hogy az sem nézne ki rosszul és éppen most adtam tippet egy ügyes kezű iparművésznek:-) Esetünkben másról van szó, ennél jóval szofisztikáltabb a megoldás. Nem kezdem Ádámnál, Évánál a történetet, de azért vissza kell mennünk az időben egészen a XVI. századig, VIII. Henrik korába. Az ő udvari festője volt ifj. Hans Holbein (1497-1543). Holbein 1531-ben végleg Angliában maradt, ugyanis a Hanza-kereskedők olyan bőségesen ellátták megbízásokkal, hogy esze ágában nem volt visszamenni Bázelbe. Két évvel később megrendelést kapott a királyi udvarból (ekkor még csak a fővadászmestert kellett megfestenie), majd valamivel később, már a zsarnokságáról elhíresült uralkodó portréján dolgozott. Szerencsétlenül (és fej nélkül) járt asszonyai közül szintén megfestett egy…

Tovább

A hölgy egy kissé bogaras…?

Talán emlékeztek a régi Tolnay Klári filmre, melynek felidéztem a címét.  Főszereplőnk ebben úgy szerez állást, hogy valaki másnak adja ki magát, ám az eredeti ajánlólevél a „bogaras” hölgynek lett kiállítva… Essen hát pár szó a bogarakról, természetesen az ékszerek vonatkozásában. Történetük egészen az ókori Egyiptomig nyúlik vissza, hiszen ott találjuk az első bogaras ékszereket. Talán nem meglepő, szkarabeusz bogarakat ábrázolnak ezek az emlékek.      Forrás: Pinterest A szkarabeuszt ma inkább ganajtúróként, vagy galacsinhajtóként emlegetjük. Mivel ez a bogár petéit a földbe rejti, ezért az egyiptomiak azt hitték, hogy a földből már maga a bogár nő ki. Így az önmagából való keletkezés szimbólumává vált, tágabb értelemben a felkelő Nap jelképévé, hiszen a Nap is minden reggel újjászületik. Ezért is hívják a…

Tovább

Tűz van, babám I. A tűzopál

Ki ne emlékezne Milos Forman szenzációs filmjére, amikor a tűzoltóbál kellős közepén kigyullad a falu egyik háza…? Nos, bennünk is könnyen lángra kaphat valami, ha a kezünkben tartunk, vagy akár csak a közelébe kerülünk egy pompás tűzopál darabnak. A tűzopált a nemesopálok közé soroljuk. Az opál szó, a szanszkrit upala-ból (értékes kő) származik.       Forrás: Pinterest Tagjai kristályalak nélküliek, amorfok. Az opál tulajdonképpen szilárd kovasavgél, kémiai összetételét tekintve szilíciumdioxid több-kevesebb vízzel. Mivel nem kristályos, ezért könnyen kiszáradhat, törékennyé válhat; különös érvényes ez a tűzopálra. A tűzopálok fény-, és hőmérséklet változásra, nedvességre rendkívül érzékenyek, könnyen megrepedeznek, fényüket, színűket és átlátszóságukat veszíthetik. Az opál változatai főleg színben, átlátszóságban, színjátékban különböznek egymástól. Igaz ez a tűzopálra is, melyből megkülönböztetünk sárga (citrom…

Tovább

Hogy jobb a bagett? Ha camembertes, vagy ha gyémántos?

Ízlés dolga…, de azért attól is nagyban függ, hogy kulináris örömöknek hódolnánk inkább, vagy egy szép gyémántos ékszer ragadta meg figyelmünket. A drágakövek világában a baguette ugyanis nem más, mint egy csiszolási forma. Méghozzá egy szögletes, nyújtott táblás csiszolási forma. Már a XVI. század közepén megjelenik e csiszolás őse (Dos d’âne), mostani, jól ismert formáját azonban majd Cartier-től kapja, 1912-ben. A baguette szó a francia bague-ból jön, amit ma gyűrűnek fordítunk, de a XVII. sz-ig általánosságban ékszert jelentett. Így a kicsinyített képzős változatát „kis ékszernek” fordíthatjuk. Más elmélet szerint a jól ismert kenyérféleségről kapta nevét, hiszen mindkettő hosszúkás formájú… Az viszont tény, hogy az 1920-30-as években rendkívüli népszerűségre tett szert a baguette csiszolás. Eleve jól passzolt az akkori művészeti mozgalmak…

Tovább