Címke: drágakő

Ebből varrjon bundát Szörnyella de Frász… A dalmata jáspis

blog

Valószínűleg beletörne a bicskája, akarom mondani a tűje, hiszen a jáspis a kvarcok családjába tartozik, így keménysége a Mohs-skála szerint 7-es. Az összes jáspis szemcsés szerkezetű vaskos kvarcváltozat, színüket különböző idegen szennyeződések okozzák. A leggyakoribb a vörös és barna, ezen kívül sárga, zöld, szürke, kékes színekben is előfordul. Maga a jáspis szó: pöttyös, foltos követ jelent. Ez hatványozottan igaz a dalmata példányokra, hiszen itt folt, folt hátán található. Felfedezőinek nem gondolnám, hogy hónapokat kellett töprengeniük, mire kiötölték mi is legyen a neve ennek a kőnek… Hasonlóan érdekes hatású a leopárd bundájának mintázatáról elnevezett leopárd jáspis is.Vannak olyan jáspis kövek, melyeken két szín párhuzamos sávokban váltja egymást, ezek a szalagjáspisok; míg a réteges felépítésű, túlnyomórészt jáspispisanyagú mandulaköveknek jáspisachát a neve. Általánosságban…

Tovább

Hófehérke vs. Hamupipőke, Goshenit

blog

A berill csoporthoz tartozó drágakő, vagyis testvére a smaragdnak, akvamarinnak, morganitnak, heliodornak és aranyberillnek. Kémiai összetételüket tekintve berillium-alumínium-szilikátok. A goshenit átlátszó, ezért fehér smaragdnak és átlátszó akvamarinnak is hívják. Ő a berillek „Hófehérkéje”,hiszen nem tartalmaz olyan nyomelemeket, szennyeződéseket, melyek megszínezhetnék. Nevét első lelőhelyéről, a Massachusetts-beli Goshenről kapta, de ma már a világ számos helyén bányásszák. A szintetikus gyémánt megjelenése előtt egyike volt a gyémánt-helyettesítő köveknek. Járatlan szem akár össze is téveszthetné őket, de a goshenitből hiányzik a gyémántra oly jellemző tűz, diszperzió és természetesen keménysége is messze alatta marad tündöklő társáénak. A régi időkben smaragd utánzásra is használták, méghozzá úgy, hogy zöld fóliát helyeztek a csiszolt kő alá, ezt követően szorosan befoglalták. Mind a mai napig készítenek ún. smaragd-dubletteket is…

Tovább

Szebb a páva, mint a pulyka….

blog

Mondhatjuk, hogy az attól függ… Mert, ha a karácsonyi vacsoráról van szó, akkor inkább a pulykát preferálom, de ha mondjuk arról, hogy a blézeremre melyiket tűzném ki szívesebben, hát nem sokat haboznék a válasszal. 🙂 A páva Indiából származik, az isteni kegyelem, szépség és megújulás szimbóluma, a Nap jelképe. Ókori kereskedők közvetítésével került át Európába, a görögöknél a halhatatlanság egyik szimbóluma volt (hiszen farktollai a csillagos égre emlékeztetnek, húsáról pedig azt tartották, hogy nem romlik meg). A középkor óta a bűnöket, főként a gőgöt és hiúságot jelképezi. Kezünkben a választás, hogy az ókori, vagy inkább a középkori ideákkal azonosulunk.Ha lehet, akkor én inkább az előbbit választanám, és mondanék pár szót erről a lenyűgöző pávás brossról. Nos, keletkezése a Belle Époque-ra…

Tovább

Lover’s eye

blog

Az 1790-es évek tájékán megjelenik egy újdonság az ékszerpiacon: a lover’s eye.Ennek az ékszer típusnak lényege az anonimitás és az intimitás. Hogy miért pont ez a két dolog, az mindjárt kiderül… Ezek a miniaturák kizárólag kézi festésűek (persze, lábbal tényleg sokkal nehezebb lett volna megfesteni őket… de viccet félretéve: semmiképp nem levonóképesek, azaz matricásak), és vagy elefántcsont alapon akvarellek, vagy papír alapon gouache technikával készültek.   Az aprócska méretű festményeket aztán nemesfém és/vagy drágakő, gyöngy keretbe foglalták be és díszíthettek brosst, gyűrűfejet, kinyitható függőt, de akár szelencét is.Érdekességként jegyzem meg, ha olyan függelékbe rakták, mely nyitott volt (nem rendelkezett fedéllel, tehát a csiszolt üveg alatt direkt módon látszott a szem), akkor az ékszer hátoldala egy apró rekeszt rejtett, ahol a…

Tovább