Az osztrák császári korona eredetileg II. Rudolf személyes koronája volt, ennél fogva két néven is ismert:
II. Rudolf koronája, vagy az osztrák császár koronája. Eklatáns példája a reneszánsz/manierista ötvösművészetnek.
Mivel a császári koronát Nürnbergben őrizték és csak a koronázás alkalmával hagyhatta el a várost, ezért több császár is saját koronát készíttetett. A legrégibb (képi) dokumentáció magánkoronáról, az az I. Miksa ábrázolás, mely Albrecht Dürertől származik. Valószínűsíthető, hogy ez szolgált II. Rudolf koronájának mintájául. Rudolf koronáját 1602-ben készítette Prágában Jan Vermeyen, a kor egyik aranyműves kiválósága. A korona három részből áll: alkorona (Kronreif), felső ív (Kronbügel)és mitra (Mitra). Ez utóbbi püspöksüveget mintáz.
Az alsó korona már önmagában korona volt, a felső ív és a mitra csak később került rá. Ez szimbolizálja a császári hatalmat. Nyolc liliomos dísz szegélyezi -melyeket feltehetően a Vencel korona ihletett-, de a Valois-ház fleurs-de-lis-jével is összefüggésbe szokták hozni. Az abroncs különböző drágaköveket tartalmaz, többek között spinellt, cirkont és gyöngyöt.
A mitra jelképezi a császár vallás iránti elhivatottságát és spirituális pozícióját, hiszen a koronázás során szimbolikusan diakónussá is szentelték. Az arany mitra négyes tagolású domborművei II. Rudolf császár életének fontos eseményeit ábrázolják: német-római császárrá koronázását, Pozsonyban magyar királlyá koronázását, Prágában cseh királlyá koronázását és végül az Oszmán Birodalom feletti győzelmét. Az egyes cikkelyeket vésett aljú zománcpántok és drótra fűzött igazgyöngy-sorok dekorálják.
A felső ívet minden bizonnyal a német-római császári korona íve inspirálta. Nyolc darab gyémánttal díszítették, ezek Jézus Krisztust hivatottak szimbolizálni. A császárt elfogadják Krisztus kegyelméből való földi kormányzónak. A felső ív tetejét egy hatalmas zafír díszíti, mely a mennyországot jelképezi.
Szerző: Alt Andrea, Ékszerről mindent
Forrás: Wikipedia
2021. 04. 15.