Napjainkban a férfiak egyre kevesebb ékszert viselnek, de nem volt ez mindig így…
Most betekintést nyerhettek a barokk korszak magyar nemes urainak kincsesládájába, II. Rákóczi Ferenc (1676-1735) viselete által.
Süvegdísz – kalpagforgó
Ez a reprezentatív, rendszerint nemesfémből készült ékszertípus formájában a kócsagtollat idézi, amelyet az ünnepi férfiviselet kiegészítőjeként, süvegbe tűzve viseltek.
Eredete: a középkor vége felé nemeseink éremszerű díszeket, medályokat varrtak kalapjaikra, melyekhez általában tollbokrétát erősítettek. A többnyire madárszárny, vagy toll alakú kalpagforgó kifejezetten magyar jellegzetesség. Nevét onnan kapta, hogy a fej legcsekélyebb mozgására egy csavarmenet körül elforgott. A tollak közt a legkeresettebb volt a fekete kócsag, mely a fejedelmi méltóságnak volt egyik megkülönböztető jelvénye.
Később a hölgyek körében megjelent ennek hajba tűzhető változata: az aigrette.
Panyóka – láncos palást csat
A panyókára vetés egy ruhaviseleti mód. A XVIII. században és azt megelőzően még nem létezett ruhatár, ezért nemes uraink megérkezéskor kalapjukat, kucsmájukat, stb. a kezükbe vették, különös tekintettel a sérülékeny díszekre, a nemesfémbõl készült, ötvös-remek tollforgókra. A többnyire szõrmével bélelt és gallérozott felsõruházat kézben tartására már nem volt mód, ezért panyókára vetették magukon.
A Mányoki Ádám által megfestett Rákóczi portrén, a fejedelem bársony felöltőjét díszes palástcsat köti össze. A palástcsat reneszánsz ízlés szerint készült, de a felhasznált drágakövek (gyémánt túlsúlya) már egyértelműen arra utalnak, hogy korabeli barokk ékszerrel van dolgunk.
Skófiumos mentéje fölött vörös selyemszalagon aranygyapjas rendjel csüng alá. Részletes leírás: https://www.ekszerdragako.hu/aranygyapjas-rendjel/
Szerző: Alt Andrea, Ékszerről mindent
2022. 02. 28.