Bármennyire döbbenetes a tény, a divat sosem szűnik meg létezni, még forradalmak és háborúk idején sem. Az ékszertörténetben is számos példát találunk erre, álljon itt példaként a francia forradalom borzasztó szüleménye, a guillotine. Joseph Ignace Guillotin alkotta meg az első nyaktilót, de azt gondolom, hogy még az ő legvadabb elképzeléseit is felülmúlta, mikor elkezdtek miniatürizált másolatából ékszereket készíteni. Azt hihetnénk, a véres revolúció ideái és szimbólumai nem igazán alkalmasak dísztítőmotívumoknak, de mint az ábra mutatja, ez nem így van… A guillotine, a fríg sapka (sans-culotte-ok hordják), és a lictornyaláb ábrázolás sorra megjelenik az ékszerek között is. Ha jól megnézitek ezt a fülbevalót, láthatjátok, nemcsak hogy guillotine-t formáz, hanem akasztója alatt egy fríg sapka is domborodik, csüngője pedig nem más, mint…
TovábbKategória: blog
Mazarin bíboros, akit megbabonáztak a gyémántok…
Jules Mazarint (1602-1661) úgy ismerjük, mint olasz-francia diplomatát, egyházi politikust és államférfit. Én arról az oldaláról szeretném bemutatni nektek, ami talán kevésbé ismert; annak ellenére, hogy ő volt a barokk éra egyik leglelkesebb műgyűjtője, művészet pártolója és drágakő ismerete is messze felülmúlta kortársaiét. Szegény családból származott, de annál nagyobb ambíciókkal rendelkezett, így hamarosan bekapcsolódott a római politikai életbe. Szívós munkával azt is elérte, hogy fő mentorának, Richelieu bíborosnak helyére lépett a francia udvarban. XIV. Lajos még pólyás volt, mikor Mazarin-nel összefonódott sorsa, hiszen a bíboros tartotta keresztvíz alá. Később ő lett nevelője, majd 1642-től főminisztere is. Pletykák már akkor is szép számmal láttak napvilágot és mind azt suttogták, hogy a királyné, Ausztriai Anna (XIII. Lajos özvegye) és a mi jó…
TovábbMarie Antoinette, a nő, akinek csak nehézséget okoztak az ékszerek….
Biztos mindannyian hallottatok már a XVIII. sz. végét körbelengő gyémánt nyakék botrányról. A fent említett hölgynek: Mária Terézia lányának, egyben XVI. Lajos nejének ehhez ugyan semmi köze nem volt, mégis egybeforrt nevével a galád tett. Marie Antoinettnek ez a skandallum nem jött jókor, mert mind a francia udvar, mind a pórnép körében osztatlan népszerűtlensége csak tovább fokozódott. Sokan állítják, hogy fejvesztéséhez a „ gyémántos balhé” is hozzájárult. No, de szegény párának nem csak a gyémántokkal nem volt szerencséje, hanem a gyöngyökkel sem… Történt ugyanis, hogy még 1792-ben (dekapitációja előtti évben) megbízott egy hozzá közel álló személyt, nevezetes Lady Sutherlandet (a brit nagykövet feleségét) egy titkos küldetéssel. Ez abból állt, hogy különleges gyöngyökből (és gyémántokból) álló gyűjteményét ki kellett csempészni Franciaországból….
TovábbBoldogasszony csipkéje
Nem tudom nektek ismerős-e ez a kifejezés, régi, népies elnevezése a málnának… Egy különleges ritkaságot szeretnék bemutatni: málnát, vagy ha úgy tetszik szőlőfürtöt mintázó piros turmalint, más néven rubellitet. A kő feltehetően Burmából származik, súlya 260 ct, méretét tekintve pedig: 4 x 2,7 x 2,3 cm. A kivételes természetes formát, ügyes aranyművesek hangsúlyozták ki az arany hátterű, zöld zománc levelekkel. Eredetileg II. Rudolf kincstárát gazdagította és tudvalevő, hogy a király a manierizmus pártfogójaként rajongott mindenféle furcsaságért és különös természeti képződményért. A cseh uralkodó nővérétől -IX. Károly, francia király özvegyétől- örökölte. 1648-ban, a harmincéves háborúban a svédek megszerezték a turmalint, így új otthona Skandinávia lett, új gazdája pedig Krisztina királynő. Az ő halála után egy darabig még a stockholmi kamarában díszelgett…
TovábbNagy Katalin koronázási ékszerei II.
Múltkoriban ígértem nektek, hogy Nagy Katalin jogarjáról külön teszek említést. Nem véletlen, hiszen a történelemben előforduló egyik legnagyobb és leghíresebb gyémánt ékesíti. Az Orlov nevet viseli mostanság a kő, de volt amikor Nagymogulnak hívták, ugyanis sokáig a delhi-i nagymogul kincseskamrája volt a lakhelye. Delhi ostroma idején innen eltűnt, majd érdekes módon valamivel később Orlov herceg egy perzsa kereskedőtől vásárolt II. Katalin számára egy kivételes méretű (190 ct) és tisztaságú gyémántot. Legújabb kutatások szerint a két kő azonos. A cárnő megkapta szerelmi zálogul a hercegtől (azt nem lehet tudni, hogy a gyémántnak örült jobban, vagy annak, hogy szeretője egy puccs segítségével államfővé tette… ehhez hites urát, III. Pétert ugyan el kellett tenni láb alól, de mint tudjuk, a szerelem nem ismer…
Tovább