Kategória: blog

Hogy jobb a bagett? Ha camembertes, vagy ha gyémántos?

blog

Ízlés dolga…, de azért attól is nagyban függ, hogy kulináris örömöknek hódolnánk inkább, vagy egy szép gyémántos ékszer ragadta meg figyelmünket. A drágakövek világában a baguette ugyanis nem más, mint egy csiszolási forma. Méghozzá egy szögletes, nyújtott táblás csiszolási forma. Már a XVI. század közepén megjelenik e csiszolás őse (Dos d’âne), mostani, jól ismert formáját azonban majd Cartier-től kapja, 1912-ben. A baguette szó a francia bague-ból jön, amit ma gyűrűnek fordítunk, de a XVII. sz-ig általánosságban ékszert jelentett. Így a kicsinyített képzős változatát „kis ékszernek” fordíthatjuk. Más elmélet szerint a jól ismert kenyérféleségről kapta nevét, hiszen mindkettő hosszúkás formájú… Az viszont tény, hogy az 1920-30-as években rendkívüli népszerűségre tett szert a baguette csiszolás. Eleve jól passzolt az akkori művészeti mozgalmak…

Tovább

Salamon király kincse, Eilati kő

blog

Salamont mindannyian ismerjük legendás bölcsességéről, arról azonban már kevésbé, hogy egy drágakövet neveztek el róla. Az eilati kő másik neve ugyanis Salamon köve. Ez Izrael nemzeti köve. De mi is az eilati kő?Különböző réztartalmú ásványok (azurit, krizokolla, malachit, pszeudomalachit, türkiz) heterogén keveréke. Színe attól függ, melyik ásványból mennyit tartalmaz, ennek függvényében lehet inkább kékes, vagy zöldes árnyalatú. Neve Eilat városából ered, itt működött ugyanis a világ első rézbányája, ahonnan először hozták felszínre Salamon kövét. Az eredeti bánya ugyan egy árvíz során megsemmisült, ám a környék apró bányáiból még mindig termelnek ki eilati követ.Hasonló kövek származnak Peruból, melyeket azurit-malachit-krizokollaként árulnak, de ezek nem tartalmazzák az eilati követ kitevő összes ásványt. Azt hiszem bölcsen tesszük, ha amulettként tartunk magunknál egy parányi darabot…

Tovább

Szebb a páva, mint a pulyka….

blog

Mondhatjuk, hogy az attól függ… Mert, ha a karácsonyi vacsoráról van szó, akkor inkább a pulykát preferálom, de ha mondjuk arról, hogy a blézeremre melyiket tűzném ki szívesebben, hát nem sokat haboznék a válasszal. 🙂 A páva Indiából származik, az isteni kegyelem, szépség és megújulás szimbóluma, a Nap jelképe. Ókori kereskedők közvetítésével került át Európába, a görögöknél a halhatatlanság egyik szimbóluma volt (hiszen farktollai a csillagos égre emlékeztetnek, húsáról pedig azt tartották, hogy nem romlik meg). A középkor óta a bűnöket, főként a gőgöt és hiúságot jelképezi. Kezünkben a választás, hogy az ókori, vagy inkább a középkori ideákkal azonosulunk.Ha lehet, akkor én inkább az előbbit választanám, és mondanék pár szót erről a lenyűgöző pávás brossról. Nos, keletkezése a Belle Époque-ra…

Tovább

Kilóg a lóláb…

blog

Tudtátok, hogy van olyan szent, akinek az egyik attribútuma levágott lóláb? Ezen kívül: aranykehely, kalapács, fogó és üllő. Nos, ő nem más, mint Szent Eligius, az ötvösök védőszentje.Franciaországban született 588-ban, majd ott is halt meg 72 évvel később. A Meroving királyi udvar magas rangú hivatalnoka, aki mellesleg igen jól konyított az aranyművességhez.Eredendően patkolókovács volt, majd kitanulta a fémművességet, végül elsőrangú ötvös vált belőle. Ezzel párhuzamosan belépett az egyházi rendbe és meg sem állt addig, amíg a püspöki ornátust magára nem öltötte. Mivel ifjúként lovakat patkolt és a kovácsok egykor lódoktorok is voltak, ezért ő az állatorvosok és a zsokék védőszentje is. (kiemelt kép: Niklaus Manuel: Szent Eligius) Szerző: Alt Andrea, Ékszerről mindent 09. 28.

Tovább

Lover’s eye

blog

Az 1790-es évek tájékán megjelenik egy újdonság az ékszerpiacon: a lover’s eye.Ennek az ékszer típusnak lényege az anonimitás és az intimitás. Hogy miért pont ez a két dolog, az mindjárt kiderül… Ezek a miniaturák kizárólag kézi festésűek (persze, lábbal tényleg sokkal nehezebb lett volna megfesteni őket… de viccet félretéve: semmiképp nem levonóképesek, azaz matricásak), és vagy elefántcsont alapon akvarellek, vagy papír alapon gouache technikával készültek.   Az aprócska méretű festményeket aztán nemesfém és/vagy drágakő, gyöngy keretbe foglalták be és díszíthettek brosst, gyűrűfejet, kinyitható függőt, de akár szelencét is.Érdekességként jegyzem meg, ha olyan függelékbe rakták, mely nyitott volt (nem rendelkezett fedéllel, tehát a csiszolt üveg alatt direkt módon látszott a szem), akkor az ékszer hátoldala egy apró rekeszt rejtett, ahol a…

Tovább