Tűz van, babám II. A tűzachát

Az előző blogban a tűzopál rejtelmeire hívtam fel figyelmeteket. De ugyanúgy, ahogy a horoszkópban több tüzes jegy van, úgy az ásványok és drágakövek világa is számos „tüzes” kővel rendelkezik! Rövid ismertető általánosságban az achátról: nevét a szicíliai Achates folyóról kapta. Vulkáni lávák hólyagüregeiben fordul elő és ha ezeket feltörjük, akkor a színek és minták bámulatos változatossága tárul fel. Az achát ugyanis nem más, mint kalcedon és opálrétegek váltakozása. A tűzopál csodálatos irizáló, szivárványos színjátékával nagyon hasonlít az opálhoz, sűrűn össze is tévesztik vele. Ezt a színjátékot -más néven Schiller hatást- az okozza, hogy a szilícium-dioxid (kova) és vasoxid rétegekbe behatoló fénysugár interferenciát idéz elő, ennek hatására a mikrostrukturális rétegekben egyfajta tűz effekt jön létre… Ez olyan meghatározó, hogy az ilyen…

Tovább

Tűz van, babám I. A tűzopál

Ki ne emlékezne Milos Forman szenzációs filmjére, amikor a tűzoltóbál kellős közepén kigyullad a falu egyik háza…? Nos, bennünk is könnyen lángra kaphat valami, ha a kezünkben tartunk, vagy akár csak a közelébe kerülünk egy pompás tűzopál darabnak. A tűzopált a nemesopálok közé soroljuk. Az opál szó, a szanszkrit upala-ból (értékes kő) származik.       Forrás: Pinterest Tagjai kristályalak nélküliek, amorfok. Az opál tulajdonképpen szilárd kovasavgél, kémiai összetételét tekintve szilíciumdioxid több-kevesebb vízzel. Mivel nem kristályos, ezért könnyen kiszáradhat, törékennyé válhat; különös érvényes ez a tűzopálra. A tűzopálok fény-, és hőmérséklet változásra, nedvességre rendkívül érzékenyek, könnyen megrepedeznek, fényüket, színűket és átlátszóságukat veszíthetik. Az opál változatai főleg színben, átlátszóságban, színjátékban különböznek egymástól. Igaz ez a tűzopálra is, melyből megkülönböztetünk sárga (citrom…

Tovább

Ebből varrjon bundát Szörnyella de Frász… A dalmata jáspis

Valószínűleg beletörne a bicskája, akarom mondani a tűje, hiszen a jáspis a kvarcok családjába tartozik, így keménysége a Mohs-skála szerint 7-es. Az összes jáspis szemcsés szerkezetű vaskos kvarcváltozat, színüket különböző idegen szennyeződések okozzák. A leggyakoribb a vörös és barna, ezen kívül sárga, zöld, szürke, kékes színekben is előfordul. Maga a jáspis szó: pöttyös, foltos követ jelent. Ez hatványozottan igaz a dalmata példányokra, hiszen itt folt, folt hátán található. Felfedezőinek nem gondolnám, hogy hónapokat kellett töprengeniük, mire kiötölték mi is legyen a neve ennek a kőnek… Hasonlóan érdekes hatású a leopárd bundájának mintázatáról elnevezett leopárd jáspis is.Vannak olyan jáspis kövek, melyeken két szín párhuzamos sávokban váltja egymást, ezek a szalagjáspisok; míg a réteges felépítésű, túlnyomórészt jáspispisanyagú mandulaköveknek jáspisachát a neve. Általánosságban…

Tovább

Angyalbőrben

’90 óta tudjuk Usztics Mátyás és alakulatának köszönhetően, hogy „angyalbőrben minden kicsit más”… Na, de esetünkben szó sincs militáriáról. Az angyalbőr ugyanis a korallnak egy csodálatos színárnyalata. Olyan halovány rózsaszín, hogy a régiek úgy képzelték, csak egy angyal bőrének lehet ilyen színe. Az ókori rómaiak el is nevezték „Pelle d’Angelo”-nak, azaz angyalbőrnek. A nemes korall a Corallum-nemzetségbe tartozó korall-fajok szénsavas mészből álló váza. Ez a korall nem zátonyokat épít, hanem ágas-bogas, fához hasonlóan elágazó telepek alkot. Törzse általában 20-40 centiméter magasra nő meg, a főágak vastagsága a 4 cm-t is eléri. Színe fehértől a sötétvörösig változik (hét színárnyalatot különböztetünk meg), ezen felül ismerünk fekete és kék korallt is. A korallt igen sűrűn festik, hogy vonzóbbá tegyék a vásárlók számára, de…

Tovább

Hófehérke vs. Hamupipőke, Goshenit

A berill csoporthoz tartozó drágakő, vagyis testvére a smaragdnak, akvamarinnak, morganitnak, heliodornak és aranyberillnek. Kémiai összetételüket tekintve berillium-alumínium-szilikátok. A goshenit átlátszó, ezért fehér smaragdnak és átlátszó akvamarinnak is hívják. Ő a berillek „Hófehérkéje”,hiszen nem tartalmaz olyan nyomelemeket, szennyeződéseket, melyek megszínezhetnék. Nevét első lelőhelyéről, a Massachusetts-beli Goshenről kapta, de ma már a világ számos helyén bányásszák. A szintetikus gyémánt megjelenése előtt egyike volt a gyémánt-helyettesítő köveknek. Járatlan szem akár össze is téveszthetné őket, de a goshenitből hiányzik a gyémántra oly jellemző tűz, diszperzió és természetesen keménysége is messze alatta marad tündöklő társáénak. A régi időkben smaragd utánzásra is használták, méghozzá úgy, hogy zöld fóliát helyeztek a csiszolt kő alá, ezt követően szorosan befoglalták. Mind a mai napig készítenek ún. smaragd-dubletteket is…

Tovább