Kategória: blog

Nagy Katalin koronázási ékszerei

blog

Nagy Katalin (1792-1796) cárnő, uralkodása idején kiemelten támogatta az orosz kultúrát: számtalan palota épült ekkor, műalkotások és műkincsek ezrei láttak napvilágot. Koronáját nem megörökölte, hanem saját koronázására készíttette 1862-ben, amikor is egész Oroszország császárnője lett. A német származású udvari ékszerész, Georg Friedrich Eckart dolgozott rajta közel 2 és fél hónapon keresztül. 4936 darab gyémánttal (össz. karát: 2858 ct!) és 75 szem indiai igazgyönggyel van díszítve. A csúcsán lévő piros drágakő nem rubin (mint azt általában a koronaékszereknél feltételezik), hanem spinell, súlya 400 karát. Az országalma, szintén Eckart ötvös kiválóságáról tesz tanubizonyságot. A finom felpolírozott aranygömböt, gyémántokkal kirakott pántok szegélyezik, tetejét pedig egy 195 karátos ceyloni zafír ékíti. A koronaékszerek ma a Kremlben találhatók, a „Gokhran-Diamond Fund” részeként. A jogarról egy…

Tovább

Holbeinesque, avagy hogyan lesz a szőnyegből ékszer…

blog

Nem, nem úgy, hogy szőnyegcsíkokat aggatnak nyak, kar, derék, stb. köré, bár lehet, hogy az sem nézne ki rosszul és éppen most adtam tippet egy ügyes kezű iparművésznek:-) Esetünkben másról van szó, ennél jóval szofisztikáltabb a megoldás. Nem kezdem Ádámnál, Évánál a történetet, de azért vissza kell mennünk az időben egészen a XVI. századig, VIII. Henrik korába. Az ő udvari festője volt ifj. Hans Holbein (1497-1543). Holbein 1531-ben végleg Angliában maradt, ugyanis a Hanza-kereskedők olyan bőségesen ellátták megbízásokkal, hogy esze ágában nem volt visszamenni Bázelbe. Két évvel később megrendelést kapott a királyi udvarból (ekkor még csak a fővadászmestert kellett megfestenie), majd valamivel később, már a zsarnokságáról elhíresült uralkodó portréján dolgozott. Szerencsétlenül (és fej nélkül) járt asszonyai közül szintén megfestett egy…

Tovább

A hölgy egy kissé bogaras…?

blog

Talán emlékeztek a régi Tolnay Klári filmre, melynek felidéztem a címét.  Főszereplőnk ebben úgy szerez állást, hogy valaki másnak adja ki magát, ám az eredeti ajánlólevél a „bogaras” hölgynek lett kiállítva… Essen hát pár szó a bogarakról, természetesen az ékszerek vonatkozásában. Történetük egészen az ókori Egyiptomig nyúlik vissza, hiszen ott találjuk az első bogaras ékszereket. Talán nem meglepő, szkarabeusz bogarakat ábrázolnak ezek az emlékek.      Forrás: Pinterest A szkarabeuszt ma inkább ganajtúróként, vagy galacsinhajtóként emlegetjük. Mivel ez a bogár petéit a földbe rejti, ezért az egyiptomiak azt hitték, hogy a földből már maga a bogár nő ki. Így az önmagából való keletkezés szimbólumává vált, tágabb értelemben a felkelő Nap jelképévé, hiszen a Nap is minden reggel újjászületik. Ezért is hívják a…

Tovább

Szerelmes Napkirály, avagy a titokzatos Mancini-gyöngy története

blog

Történetünk XIV. Lajos udvarából indul, ahol az ifjú király beleszeretett egy gyönyörű udvarhölgybe. A leány, Marie Mancini, Mazarin bíboros unokahúga volt. A két fiatal már éppen tervezgette közös jövőjét, amikor ahogy az már lenni szokott, az élet közbeszólt. „Élet” alatt, leginkább a Napkirály édesanyját, Anna királynét és magát a főminisztert, Mazarint kell érteni. Nem nézték túl jó szemmel a kibontakozó frigyet, hiszen ez egy cseppet sem szolgálta volna Franciaország érdekeit. És egy házasságnak ugyan mi más lehetne a célja, mint a diplomáciai kapcsolatok stabilizálása és erősítése…? Romantikus elképzeléseknek ekkortájt nem sok helye volt, és ezt jól belesulykolták Lajos fejébe is. Búcsú ajándékként Marie egy gyöngy fülbevalópárt kapott szerelmétől. Ha gyönggyel lehet szerelmet mérni, akkor ez a lány biztosan megértette, hogy…

Tovább

A barokk miniatürista

blog

Karikaturistáról már mind hallottunk, de ki az a miniatürista? Szeretnélek benneteket megismertetni az egyik legkiválóbb valaha élt aranyművessel, Johann Melchior Dinglingerrel (1664-1731), kinek nagysága csak Benvenuto Celliniéhez és Wenzel Jamnizteréhez mérhető. Leghíresebb alkotása, melyen keresztül megcsodálhatjuk bámulatos kreativitását és technikai felkészültségét, az „ Aurangzeb nagymogul születésnapja” címet viseli. A kompozíció 137 figurából (olyan aprók, hogy akár miniatüröknek is nevezhetjük őket) épül fel, ezek teszik ki a nagymogul udvartartását és hozzájuk természetesen elkészítette a palota makettjét is. Minden kifogástalanul kidolgozott és méretarányos, a felhasznált anyagok: arany, ezüst, különböző csiszolt drágakövek és zománc. Aprólékossága oly mértékű, hogy azon sem csodálkoznánk, ha megelevenednének a figurák… Hozzáteszem, nem járnánk jól, ugyanis Aurangzeb vaskezű, könyörtelen uralkodó volt. Míg édesapja bölcsességéről és jóakaratáról volt híres (ő…

Tovább