La Pelegrina / Ha egy galamb gyöngyöt tudna tojni….

A ’Pelegrina’ a világ egyik leghíresebb gyöngye. Története a XVI. sz. közepéig nyúlik vissza, ekkor találta meg egy afrikai rabszolga Santa Margarita sziget partjainál. A gyöngyöt felajánlotta gazdájának, aki cserébe szabadságot biztosított számára. 1660-ban hallunk róla újra, IV. Fülöp spanyol király vásárolta meg lánya, Mária Terézia számára. Esküvői ajándéknak szánta, hiszen az infánsnő XIV. Lajoshoz készült férjhez menni. Ám mielőtt átadta volna a kuriózumnak számító gyöngyöt, nem egyszer ő maga hordta. Szemtanúk szerint ugyanakkora becsben tartotta, mint a ’Portugália tükreként’ elhíresült hatalmas méretű, nagyjából 30 karátos tábla-csiszolású gyémántot. A Pelegrina tehát új tulajdonosával Franciahonba költözött, és Mária Terézia 1683-ban bekövetkező halála után egy többszáz éves vakfolt keletkezett történetében. Legközelebb 1826-ban Szentpétervárott tűnik fel, a kettő közötti időszakról inkább csak sejtéseink…

Tovább

Chequers gyűrű

E nevezetes gyűrűt I. Erzsébet, angol királynő készíttette saját maga számára. Az ékszer megannyi titkot és szimbólumot rejt, kezdjük rögtön azzal, amelyik -a gyűrű viselése során- az érdeklődő szem számára láthatatlan marad, hiszen a gyűrűfej hátsó részén helyezkedik el.  Egy zománcból megmunkált madarat találunk itt, méghozzá főnixet, mely szimbólum Erzsébethez kapcsolódik a reneszánsz Angliában. A szent madarat az ókori egyiptomiak mitikus erővel ruházták fel, akkortájt ugyanis a Napisten megnyilvánulásának tartották. A legenda szerint, a főnix hosszú élete végén fahéj ágakból fészket épített magának. Miután a nap hevétől szárnyai lángra kapta, egész testével tűzbe merült és porrá égett. Hamvaiból ezután egy új, fiatal főnixmadár kelt életre. E képessége folytán egyedülálló jelenség fajtársai között, csakúgy mint Erzsébet, aki nőként uralkodott emberek milliói…

Tovább

Régent, másik nevén Pitt gyémánt

A világ legszebb és legtisztább gyémántjának tartják. 1698-ban találta egy rabszolga ezt a 410 karátos követ, a Kollur bányában, Indiában. Rögvest a lábán lévő nyílt sebbe rejtette, de egy angol hajóskapitány tudomást szerzett erről és megölte a gyémántért. Ezután jó pénzért eladta egy helybeli kereskedőnek, akitől Thomas Pitt, kormányzó vásárolta meg.   Ő fia cipőjének sarkába rejtve csempészte be a követ Angliába. Ezt követően 1704-ben megcsiszoltatta a gyémántot (a művelet 2 évig tartott és egy 140 karátos briliáns lett belőle). 1717-ben Pitt kormányzótól az orléans-i herceg -az akkori régens- vette meg XV. Lajos számára. A kő a királyi koronájába került 1722-ben, majd jó 50 év elteltével áthelyezték az új koronába. 1792-ben a Régent-t ellopták (a többi koronaékszerrel együtt), de később…

Tovább

Szent Lukács és a szárnyas ökör

Ez az írás a gyógyítók patrónusával, Szent Lukáccsal foglalkozik. Mellette Szent Kozma és Damján is védőszentjei az orvosoknak, a sebészeknek és gyógyszerészeknek, én mégis a négy evangelista egyikét szeretném bemutatni nektek, különös tekintettel attribútumára. Dióhéjban életéről: a keresztény hagyomány szerint a harmadik evangélium és ’Az apostolok cselekedetei’ című kanonikus könyv írója. Szíriában született, életéről azonban csak keveset tudunk, feltételezhetően eredeti foglalkozása orvos volt. A hagyomány szerint kedvelte a szónoklatot, képfaragást és a festészetet.  Rómában és Loretóban olyan Szűz Mária képet őriznek, melyet Lukács festett. Éppen ezért a középkorban a festők védőszentjükül választották, sok helyen a piktorok és rokon művészek céhét Lukács-céhnek nevezték. Közéjük tartozhattak a fafaragók, az aranyverők és az ötvösök is, de Delftben például a fajanszfestők és gyárosok szintén ennek a céhnek a tagjai…

Tovább

Caligula gyűrűje?

A kérdőjel természetesen Caligulának szól, hiszen a képen látható ékszer jól beazonosítható módon egy gyűrű. Azon belül is a hololithok közé tartozik, ezzel a terminus technicus-szal illetjük azokat az ékszereket, melyeket egyetlen darab kőből véstek ki. Ez speciel ceyloni zafírból készült (bár az országot 1972-től Srí Lankának nevezik, a mai napig a ’ceyloni’ jelzőt használjuk az innen származó kék korundokra, melyek általában a legjobb kvalitásúak is egyben). A gyűrűfejen egy intaglio (homorúan vésett gemma) látható, mely egyes források szerint Annia Galeria Faustinát (Kr.u. 130-175/6) ábrázolja. Az ifjú hölgy Antoninus Pius római császár lánya volt. A gyűrű a londoni székhelyű Wartski ékszerház ’Multum in Parvo’ kollekciójában szerepelt, katalógusuk leírása szerint, a 17. század során Caligula tulajdonának tartották. Mivel a ’Csizmácska’ becenévvel…

Tovább