Szent György (271 k. – 303.) római kori katona és keresztény vértanú. Szentté avatását a legtöbb keresztény egyház elismeri; egyike a leghíresebb katonaszenteknek. Leginkább a sárkányt legyőző lovag képében ismert, emellett több ország és város védőszentjeként is tisztelik. Egyike a tizennégy segítőszentnek. A György-legenda azt a keresztény meggyőződést fejezi ki, hogy a hit megszünteti a démonok uralmát, és a gonoszt minden alakjában legyőzi. A legenda szerint megölt egy sárkányt, ezért szép páncélozott lovon ülő és dárdájával sárkányt ölő ifjúnak szokás ábrázolni.
Előkelő kappadókiai családból származott. Diocletianus császár alatt hadiszolgálatba lépett. Kiváló kardforgató képességének és más tulajdonságainak is köszönhetően hamar magas pozícióba jutott. Ám amikor a császár a keresztényeket üldözni kezdte, lemondott hivataláról, és ellene fordult. Emiatt börtönbe vetették, és miután a legkegyetlenebb kínzásokkal sem bírták őt hitétől eltéríteni, kivégezték.
A plasztikusan megformált ékszerek hasonló eljárással készültek, bőségesen alkalmaztak rajtuk különféle zománc- technikákat – közöttük az egyik legbonyolultabbat, a szoborzománcot (ronde bosse-t), ám míg az első képen látható násfa eredeti reneszánsz darab a XV. századból, addig a második képen egy ún. ’revival’, vagy historizáló neoreneszánsz stílusú függő látható.
Szerző: Alt Andrea, Ékszerről mindent
Forrás: Wikipédia
2021. 04. 09.