I. Erzsébet (1533-1603)
A királynő meghatározó szerepet töltött be a reneszánsz kori Anglia divatjában, amely követte a spanyol udvar által diktált trendet. Erzsébet köztudottan magas és karcsú volt, jellegzetes fűzőt viselt, mely még inkább hangsúlyozta derekát, arcát hófehérre festette, hogy egykori himlőjének nyomait eltüntesse.
Uralkodása idején nagyszámú állami portré készült róla, melyeken gyakran jelenik meg burkolt, vagy kevésbé leplezett formában a katolikus egyháztól való elszakadás igénye, hiszen hol a spanyol armada pusztulása szolgál háttérként, hol Erzsébet ruhája és ékszerei utalnak független törekvéseire. Előszeretettel használt ugyanis igazgyöngyöt (Szűz Mária szimbólum) mely azt sugallja, hogy a Szent Szűz kultusza helyébe immár a szűz királynő adorációja léphet.
A Ditchley-portrén (1592.) egy tetőtől talpig felékszerezett királynőt látunk, olyan fölényes terjedelmű ruhában, mely szinte a keretig tölti ki a vásznat. Nyakától a derekáig kígyózó méteres gyöngysorokon kívül, a haja is tele van tűzdelve igazgyöngyökkel és ha ez nem lenne elég, selyemruhája ujjait és szoknyáját is a tengerek legdrágább kincse szegélyezi. A gyöngy -mivel képes visszatükrözni a fényt az arcra- az egyetlen olyan drágakő, amely maga helyett inkább az ábrázoltra irányítja a figyelmet.
A szűz királynő a gyöngyök tisztaságot, istenfélelmet és a mennyek éteri fényét tükröző szimbolikáját aknázta ki, hogy megerősítse uralkodói isteni jogát. A gyöngyök története a nőiességről szóló ősi elképzelésekből gyökerezik, a görög-római mítoszokban a kagylóhéjból előbukkanó Vénusz kapcsán jelenik meg.
A puszta hiúságon túl, a gyöngyök begyűjtésének fáradságos folyamata ritka értékkel ruházta fel őket. Ezt a hatás egy pillanat alatt megsokszorozódik, amikor ránézünk Erzsébet öltözékére. A XVI. században hihetetlenül nehéz és fáradságos munka volt a természetes gyöngyök halászata, főleg ilyen mennyiségben és minőségben, felhalmozásuk pedig csak a kiváltságosoké lehetett. Megszerzésükhöz nem egyszer népeket igáztak le, taszítottak rabszolgasorba, kényszerítve őket, hogy gyöngyökért merüljenek. Így vált a tisztaság szimbóluma, az uralkodó alattvalói feletti korlátlan hatalmának ijesztő jelképévé is.
I. Erzsébet gyöngysorai nemcsak elképesztő gazdagságról, hanem globális dominanciájáról és autonómiájáról is tanúskodnak. A festményen a szó szoros értelmében a világon állva ábrázolják, ez a gesztus pedig birodalmának erős hatalmát hangsúlyozza, amely képes ellátni őt bármilyen ékszerrel, amire csak vágyik.
2022. 01. 10.
Szerző: Alt Andrea, Ékszerről mindent