Tűz van, babám I. A tűzopál

Ki ne emlékezne Milos Forman szenzációs filmjére, amikor a tűzoltóbál kellős közepén kigyullad a falu egyik háza…? Nos, bennünk is könnyen lángra kaphat valami, ha a kezünkben tartunk, vagy akár csak a közelébe kerülünk egy pompás tűzopál darabnak. A tűzopált a nemesopálok közé soroljuk. Az opál szó, a szanszkrit upala-ból (értékes kő) származik.       Forrás: Pinterest Tagjai kristályalak nélküliek, amorfok. Az opál tulajdonképpen szilárd kovasavgél, kémiai összetételét tekintve szilíciumdioxid több-kevesebb vízzel. Mivel nem kristályos, ezért könnyen kiszáradhat, törékennyé válhat; különös érvényes ez a tűzopálra. A tűzopálok fény-, és hőmérséklet változásra, nedvességre rendkívül érzékenyek, könnyen megrepedeznek, fényüket, színűket és átlátszóságukat veszíthetik. Az opál változatai főleg színben, átlátszóságban, színjátékban különböznek egymástól. Igaz ez a tűzopálra is, melyből megkülönböztetünk sárga (citrom…

Tovább

Hogy jobb a bagett? Ha camembertes, vagy ha gyémántos?

Ízlés dolga…, de azért attól is nagyban függ, hogy kulináris örömöknek hódolnánk inkább, vagy egy szép gyémántos ékszer ragadta meg figyelmünket. A drágakövek világában a baguette ugyanis nem más, mint egy csiszolási forma. Méghozzá egy szögletes, nyújtott táblás csiszolási forma. Már a XVI. század közepén megjelenik e csiszolás őse (Dos d’âne), mostani, jól ismert formáját azonban majd Cartier-től kapja, 1912-ben. A baguette szó a francia bague-ból jön, amit ma gyűrűnek fordítunk, de a XVII. sz-ig általánosságban ékszert jelentett. Így a kicsinyített képzős változatát „kis ékszernek” fordíthatjuk. Más elmélet szerint a jól ismert kenyérféleségről kapta nevét, hiszen mindkettő hosszúkás formájú… Az viszont tény, hogy az 1920-30-as években rendkívüli népszerűségre tett szert a baguette csiszolás. Eleve jól passzolt az akkori művészeti mozgalmak…

Tovább