A hölgy egy kissé bogaras…?

Talán emlékeztek a régi Tolnay Klári filmre, melynek felidéztem a címét.  Főszereplőnk ebben úgy szerez állást, hogy valaki másnak adja ki magát, ám az eredeti ajánlólevél a „bogaras” hölgynek lett kiállítva… Essen hát pár szó a bogarakról, természetesen az ékszerek vonatkozásában. Történetük egészen az ókori Egyiptomig nyúlik vissza, hiszen ott találjuk az első bogaras ékszereket. Talán nem meglepő, szkarabeusz bogarakat ábrázolnak ezek az emlékek.      Forrás: Pinterest A szkarabeuszt ma inkább ganajtúróként, vagy galacsinhajtóként emlegetjük. Mivel ez a bogár petéit a földbe rejti, ezért az egyiptomiak azt hitték, hogy a földből már maga a bogár nő ki. Így az önmagából való keletkezés szimbólumává vált, tágabb értelemben a felkelő Nap jelképévé, hiszen a Nap is minden reggel újjászületik. Ezért is hívják a…

Tovább

Szerelmes Napkirály, avagy a titokzatos Mancini-gyöngy története

Történetünk XIV. Lajos udvarából indul, ahol az ifjú király beleszeretett egy gyönyörű udvarhölgybe. A leány, Marie Mancini, Mazarin bíboros unokahúga volt. A két fiatal már éppen tervezgette közös jövőjét, amikor ahogy az már lenni szokott, az élet közbeszólt. „Élet” alatt, leginkább a Napkirály édesanyját, Anna királynét és magát a főminisztert, Mazarint kell érteni. Nem nézték túl jó szemmel a kibontakozó frigyet, hiszen ez egy cseppet sem szolgálta volna Franciaország érdekeit. És egy házasságnak ugyan mi más lehetne a célja, mint a diplomáciai kapcsolatok stabilizálása és erősítése…? Romantikus elképzeléseknek ekkortájt nem sok helye volt, és ezt jól belesulykolták Lajos fejébe is. Búcsú ajándékként Marie egy gyöngy fülbevalópárt kapott szerelmétől. Ha gyönggyel lehet szerelmet mérni, akkor ez a lány biztosan megértette, hogy…

Tovább

A barokk miniatürista

Karikaturistáról már mind hallottunk, de ki az a miniatürista? Szeretnélek benneteket megismertetni az egyik legkiválóbb valaha élt aranyművessel, Johann Melchior Dinglingerrel (1664-1731), kinek nagysága csak Benvenuto Celliniéhez és Wenzel Jamnizteréhez mérhető. Leghíresebb alkotása, melyen keresztül megcsodálhatjuk bámulatos kreativitását és technikai felkészültségét, az „ Aurangzeb nagymogul születésnapja” címet viseli. A kompozíció 137 figurából (olyan aprók, hogy akár miniatüröknek is nevezhetjük őket) épül fel, ezek teszik ki a nagymogul udvartartását és hozzájuk természetesen elkészítette a palota makettjét is. Minden kifogástalanul kidolgozott és méretarányos, a felhasznált anyagok: arany, ezüst, különböző csiszolt drágakövek és zománc. Aprólékossága oly mértékű, hogy azon sem csodálkoznánk, ha megelevenednének a figurák… Hozzáteszem, nem járnánk jól, ugyanis Aurangzeb vaskezű, könyörtelen uralkodó volt. Míg édesapja bölcsességéről és jóakaratáról volt híres (ő…

Tovább

Tűz van, babám II. A tűzachát

Az előző blogban a tűzopál rejtelmeire hívtam fel figyelmeteket. De ugyanúgy, ahogy a horoszkópban több tüzes jegy van, úgy az ásványok és drágakövek világa is számos „tüzes” kővel rendelkezik! Rövid ismertető általánosságban az achátról: nevét a szicíliai Achates folyóról kapta. Vulkáni lávák hólyagüregeiben fordul elő és ha ezeket feltörjük, akkor a színek és minták bámulatos változatossága tárul fel. Az achát ugyanis nem más, mint kalcedon és opálrétegek váltakozása. A tűzopál csodálatos irizáló, szivárványos színjátékával nagyon hasonlít az opálhoz, sűrűn össze is tévesztik vele. Ezt a színjátékot -más néven Schiller hatást- az okozza, hogy a szilícium-dioxid (kova) és vasoxid rétegekbe behatoló fénysugár interferenciát idéz elő, ennek hatására a mikrostrukturális rétegekben egyfajta tűz effekt jön létre… Ez olyan meghatározó, hogy az ilyen…

Tovább

Tűz van, babám I. A tűzopál

Ki ne emlékezne Milos Forman szenzációs filmjére, amikor a tűzoltóbál kellős közepén kigyullad a falu egyik háza…? Nos, bennünk is könnyen lángra kaphat valami, ha a kezünkben tartunk, vagy akár csak a közelébe kerülünk egy pompás tűzopál darabnak. A tűzopált a nemesopálok közé soroljuk. Az opál szó, a szanszkrit upala-ból (értékes kő) származik.       Forrás: Pinterest Tagjai kristályalak nélküliek, amorfok. Az opál tulajdonképpen szilárd kovasavgél, kémiai összetételét tekintve szilíciumdioxid több-kevesebb vízzel. Mivel nem kristályos, ezért könnyen kiszáradhat, törékennyé válhat; különös érvényes ez a tűzopálra. A tűzopálok fény-, és hőmérséklet változásra, nedvességre rendkívül érzékenyek, könnyen megrepedeznek, fényüket, színűket és átlátszóságukat veszíthetik. Az opál változatai főleg színben, átlátszóságban, színjátékban különböznek egymástól. Igaz ez a tűzopálra is, melyből megkülönböztetünk sárga (citrom…

Tovább