Szent Cecília síppal, dobbal, nádi hegedűvel…

Szent Cecília szűz és vértanú,  a tizennégy segítőszent egyike, őt tekintik a (szent) zene védőszentjének is. Élete körül sok a bizonytalanság, de a legenda szerint Rómában született a III. században, egy előkelő család sarjaként. Még ifjúkorában szüzességet fogadott, ám apja házasságra kényszerítette egy Valerianus nevű pogány férfival. Cecília a nászéjszakán rávette férjét, hogy ne érjen hozzá, mert a tisztaságát egy angyal védi. Valerianus annyira kíváncsi volt Cecília titokzatos “jegyesére”, hogy még a keresztséget is vállalta azért, hogy megláthassa. Felesége őrangyala liliomból és vörös rózsából (a szüzesség és a vértanúság jeleiből) font koszorút helyezett mindkettőjük fejére. Innentől már közösen támogatták azokat a keresztényeket, akiket vallásuk miatt üldöztek; egészen addig, amíg a római prefektus halálra ítélte őket. Cecília kivégzése során olyan bátorságot…

Tovább

A Sárkányölő legendája

Szent György  (271 k. – 303.) római kori katona és keresztény vértanú. Szentté avatását a legtöbb keresztény egyház elismeri; egyike a leghíresebb katonaszenteknek. Leginkább a sárkányt legyőző lovag képében ismert, emellett több ország és város védőszentjeként is tisztelik. Egyike a tizennégy segítőszentnek. A György-legenda azt a keresztény meggyőződést fejezi ki, hogy a hit megszünteti a démonok uralmát, és a gonoszt minden alakjában legyőzi. A legenda szerint megölt egy sárkányt, ezért szép páncélozott lovon ülő és dárdájával sárkányt ölő ifjúnak szokás ábrázolni. Előkelő kappadókiai családból származott. Diocletianus császár alatt hadiszolgálatba lépett. Kiváló kardforgató képességének és más tulajdonságainak is köszönhetően hamar magas pozícióba jutott. Ám amikor a császár a keresztényeket üldözni kezdte, lemondott hivataláról, és ellene fordult. Emiatt börtönbe vetették, és miután a legkegyetlenebb kínzásokkal sem bírták őt hitétől eltéríteni, kivégezték. A plasztikusan megformált ékszerek hasonló eljárással készültek, bőségesen alkalmaztak rajtuk különféle zománc- technikákat – közöttük az egyik legbonyolultabbat, a…

Tovább

Vöröskeresztes tojások

Fabergé két híres Vöröskereszt Imperiál tojását mutatom be ebben az írásban, melyeket sűrűn tévesztenek össze, lévén nagy a hasonlóság, ráadásul ugyanabban az évben is készültek. 1., Vöröskereszt tojás, belsejében birodalmi személyek portréival Ez a zománcos húsvéti tojás Fabergé műhelyéből került ki 1915-ben, Henrik Wigström ötvösmester keze munkáját dicséri. II. Miklós cár rendelte meg édesanyja, Mária Fjodorovna részére. Különböző zománcozási eljárásokkal készült a tojás, melynek két oldalán egy-egy vöröskereszt látható, az 1914-es ill. 1915-ös dátumokkal egyetemben, a következő felirattal: „Nincs senkiben nagyobb szeretet annál, mintha valaki életét adja barátaiért”. Természetesen ez a tojás sem nélkülözhette a ’meglepetést’, hiszen az imperial Fabergé tojásoknak ez az egyik védjegye. Öt tagból álló, zsanérokkal kapcsolódó portré miniaturák, melyek a Romanov-család hölgy tagjait ábrázolják vöröskeresztes uniformisban. Az…

Tovább

La Pelegrina / Ha egy galamb gyöngyöt tudna tojni….

A ’Pelegrina’ a világ egyik leghíresebb gyöngye. Története a XVI. sz. közepéig nyúlik vissza, ekkor találta meg egy afrikai rabszolga Santa Margarita sziget partjainál. A gyöngyöt felajánlotta gazdájának, aki cserébe szabadságot biztosított számára. 1660-ban hallunk róla újra, IV. Fülöp spanyol király vásárolta meg lánya, Mária Terézia számára. Esküvői ajándéknak szánta, hiszen az infánsnő XIV. Lajoshoz készült férjhez menni. Ám mielőtt átadta volna a kuriózumnak számító gyöngyöt, nem egyszer ő maga hordta. Szemtanúk szerint ugyanakkora becsben tartotta, mint a ’Portugália tükreként’ elhíresült hatalmas méretű, nagyjából 30 karátos tábla-csiszolású gyémántot. A Pelegrina tehát új tulajdonosával Franciahonba költözött, és Mária Terézia 1683-ban bekövetkező halála után egy többszáz éves vakfolt keletkezett történetében. Legközelebb 1826-ban Szentpétervárott tűnik fel, a kettő közötti időszakról inkább csak sejtéseink…

Tovább

Chequers gyűrű

E nevezetes gyűrűt I. Erzsébet, angol királynő készíttette saját maga számára. Az ékszer megannyi titkot és szimbólumot rejt, kezdjük rögtön azzal, amelyik -a gyűrű viselése során- az érdeklődő szem számára láthatatlan marad, hiszen a gyűrűfej hátsó részén helyezkedik el.  Egy zománcból megmunkált madarat találunk itt, méghozzá főnixet, mely szimbólum Erzsébethez kapcsolódik a reneszánsz Angliában. A szent madarat az ókori egyiptomiak mitikus erővel ruházták fel, akkortájt ugyanis a Napisten megnyilvánulásának tartották. A legenda szerint, a főnix hosszú élete végén fahéj ágakból fészket épített magának. Miután a nap hevétől szárnyai lángra kapta, egész testével tűzbe merült és porrá égett. Hamvaiból ezután egy új, fiatal főnixmadár kelt életre. E képessége folytán egyedülálló jelenség fajtársai között, csakúgy mint Erzsébet, aki nőként uralkodott emberek milliói…

Tovább